A francia igeidők és igemódok

Antibes, France

Igeidők és igemódok

Az igék különböző igemódokban és igeidőkben használhatóak. 
A francia nyelvben négy igemód van, amelyekben többféle igeidő is van:

1. kijelentő mód (Indicatif)

       a. múlt idő (Passé) hatféle van

• passé récent (közvetlen múlt)

A jelent közvetlenül megelőző cselekvések, történések kifejezésére szolgál

• imparfait

Múltbeli állapotot, milyenséget vagy olyan cselekvést, történést jelöl, amely az adott időpontban éppen zajlott, éppen folyamatban volt (akkor még tartott, nem ért véget).

• passé composé

Azt jelöli, hogy valami lezajlott, megtörtént.

• plus-que-parfait 

Múltbeli előidejűséget jelöl, vagyis olyan cselekvést, amely egy másik, vele kapcsolatba hozott, ugyancsak múltbeli cselekvésnél előbb következett be.

• passé simple (szinte csak az írott nyelvben használják)

Elsősorban újságcikkekben és irodalmi művekben találkozhatunk vele. Azt jelöli (akárcsak a passé composé), hogy valami lezajlott, megtörtént. Csak olyan cselekvés, történés jelölésére használják, amely nem kapcsolódik közvetlenül az elbeszélőnek (az írónak) az elbeszélés pillanatában fennálló körülményeihez. (Az olyan lezajlott, megtörtént eseményt, amely közvetlen kapcsolódik e körülményekhez, az írott nyelv is mindig passé composéval jelöli.) 

• passé antérieur  (szinte csak az írott nyelvben használják)

Főleg újságcikkekben, irodalmi és tudományos művekben fordul elő, általában quand ’amikor’, lorsque ’amikor’, dès que ’mihelyt’, aussitôt que ’mihelyt’ vagy après que ’miután’ kötőszóval bevezetett időhatározói mellékmondatban. Olyan cselekvést, történést jelöl, amely közvetlenül megelőzött egy másik, passé simple-lel kifejezett cselekvést, történést

        b. jelen idő (Présent) 

       c. jövő idő (Futur)

• futur proche (közvetlen jövő idő)

Általában olyan jövő idejű cselekvést vagy történést jelöl, amely közvetlenül a mondat elhangzása után elkezdődik, s esetleg le is zajlik, de – különösen a beszélt nyelvben – gyakran jelöl egyéb jövő idejű cselekvést, történést is. Magyarra rendszerint jelen idővel fordítjuk. 

• futur simple (egyszerű jövő idő)

Általában a jelentől egyértelműen elkülönülő, kifejezetten jövő idejű cselekvést, történést jelöl.

• futur antérieur

Olyan jövő idejű cselekvést, történést jelöl, amely a jövő egy bizonyos időpontjánál (általában valamely futur simple-lel jelölt cselekvésnél, történésnél) előbb fog bekövetkezni.

2. feltételes mód  (Conditionnel)

        a. múlt idő (Conditionnel passé, passé du conditionnel)

        b. jelen idő (Conditionnel présent, présent du conditionnel)

3. felszólító mód (Impératif)
       csak jelen idő van

4. kötőmód (Subjonctif)
       a. múlt idő

• passé composé
• imparfait (csak az írott nyelvben gyakori)
• plus-que-parfait (csak az írott nyelvben gyakori)

         b. jelen idő (Subjonctif présent, présent du subjonctif)

A kijelentő módban, a feltételes módban és a subjonctifban egyszerű és összetett igeidők is vannak. 

Egyszerűeknek azokat az igeidőket nevezzük, amelyekben segédige, illetve félsegédige nélkül használjuk az igét, 

összetetteknek pedig azokat, amelyekben az ige mellett segédige vagy félsegédige is szerepel.

A francia nyelvben két segédige (franciául: auxiliaire) van:

• avoir      birtokolni valamit, rendelkezni valamivel
• être        lenni

A félsegédigék (franciául semi-auxiliaires) főnévi igenevek előtt állnak, s bár többé-kevésbé megőrzik alapjelentésüket is, elsősorban a főnévi igenévi alakban álló főige összetett igeidőinek vagy bizonyos jelentésárnyalatainak kifejezésére szolgálnak.

A fontosabb félsegédigék: 

• aller             menni
• venir            jönni
• devoir         kelleni
• vouloir        akarni
• pouvoir       képes lenni
• faire            csinálni
• laisser         hagyni